A tekesport fejlődése Magyarországon

Előző cikkünkből megtudhattad, hogy melyik korból származik a tekejáték. Ma pedig a tekesport hazai fejlődéséről tudhatsz meg többet.

A Wikipedia szerint az aszfaltpályás tekézést, amely nálunk mint versenysport honosult meg a magyarokkal – német munkások ismertették meg.

Tekesport a városokban

Míg a népi „kuglizás” inkább a falvakban terjedt el, addig a tekesport a városi egyesületekben lett egyre népszerűbb.

A magyar tekézés képviselői: az Előre, a BSZKRT, a Nagytétényi Hungária és a Pesterzsébeti Petőfi 1934. június 17-én megalakították a Keleti pályaudvarnál lévő Park szállóban a Magyar Tekézők Szövetségét (MATESZ), ezzel együtt megalakult a Budapesti Tekézők Szövetsége is.

Somogyi Béla volt országos szövetség első elnöke. Ezekben az időkben már nagyjából kialakult a bábuk formája, a golyó- és a pálya mérete, a tekesport szabályait pedig az osztrákoktól vettük át.

Budapesten a Westend kávéház pincéjében volt az egyetlen szabványos kettes versenypálya. Amikor a szövetség megalakult, egyre több tekepályát hoztak létre.

Érdemes azt is tudnod, hogy kettes versenypályákat a Park szálló szuterénjében, a MÁVAG, a BSZKRT sporttelepén, valamint a Kőbányai Kaszinóban létesítettek ezekben az években.

A lengőteke egy hagyományos magyar szabadtéri játék, amely több évtizedes múltra tekint vissza, és még ma is népszerű. A játék eredete pontosan nem dokumentált, de valószínűleg a 20. század első felében alakult ki, hasonlóan más tekesportokhoz. A játék célja hasonló a hagyományos teke vagy bowling játékokhoz, minél több bábút kell ledönteni egyetlen lendítéssel.

Vidéki tekézés

Ha a vidéki tekézést vesszük górcső alá, akkor a szegedi tekézőknél nyilvánult meg nagyobb aktivitás, akik a MATESZ megalakulása után két héttel létrehozták a Dél-magyarországi Alszövetséget.

Tekebajnokság Magyarországon

1938-ban írták ki férfiak részére az első egyéni bajnokságot.  Majd 1940-ben a női egyénit, a férfi és női párost 1973-ban, az összetett egyénit 1990-ben, a sprintet 2013-ban rendezték meg először.

A csapatbajnokságokat a férfiak részére 1936, a nők részére 1948 óta rendezik meg. Az igazolt versenyzők száma az 1938-as 400 főről 1942-ben már 800 főre emelkedett, 1943 végén pedig az 1000 főt is meghaladta.

A II. világháború alatt is volt csapat- és egyéni bajnokság. Az IBA égisze alatt – amelyhez a magyar szövetség 1935-ben csatlakozott – az utolsó válogatott mérkőzést hazánk játszotta Németországgal Zwickauban 1942. október 25-én, melyen kikaptunk 132 fával.

A játék menete és eszközei

A lengőteke lényege, hogy egy fellógatott kötélre egy súlyt, ma már egy golyót függesztenek fel, amelyet el kell lendíteni, hogy ledöntse a kereten elhelyezett bábukat. A golyót kézben fogva lendítik meg, és az célzottan kell eltalálja a bábukat, hogy azok eldőljenek. A csavar benne a következő: hátulról kell eltalálni a golyóval a lengőtekét. Meglendíteni a golyót úgy, hogy elhaladjon a bábúk mellett majd visszafelé döntse le azokat.

Lengőteke szett elemei

• 9 db bábú (8 db gyalog, 1 db királynő)
• 1 db golyó
• 2 méter golyótartó kötél
• 1 db keret, amire a bábúkat állítjuk

A bábuk és a golyó anyaga általában fa, ami a játék hagyományos jellege miatt is fontos. A játék során pontokat gyűjtenek attól függően, hogy hány bábút sikerült ledönteni egy lendítésből. Itt gyűjteni kell a pontokat, az nyer akinek a legtöbb pontja jött össze. 

Létezik egy másik számolási lehetőség. Azaz, hány lendítésből sikerült mind a kilenc bábút eldönteni. Itt minél kevesebb a lendítések száma annál jobb. 

A játék szabályai egyszerűek és könnyen követhetőek, így széles körben élvezhető, családok és barátok számára is.

Kulturális nézőpontból

A lengőteke különösen népszerű Magyarország vidéki területein, ahol gyakran megtalálható falusi ünnepségeken, családi összejöveteleken és népünnepélyeken. A játék népszerűsége az egyszerűsége és a hagyományokhoz való kapcsolódása miatt töretlen. 

Körülbelül az 1960 évektől az 1990-es évekig erősen elterjedt volt a helyi kocsmák presszók udvarán a telepített lengőteke. Helyileg itt is a vidéki helyiségekben fordult elő inkább. 

Országosan mégis a SZOT (Szakszervezetek Országos Tanácsa) Üdülőkben megtalálható volt, mint szabadtéri játék. Mára ezek kikoptak a nagy szállokból üdülőkből. Viszont a vidéki szállásadóknál gyakran megtalálható a lengőteke.

A játékot olykor házilag is elkészítik, kisebb nagyobb sikerrel. Inkább kisebbel. Az elemek faesztergálással készülnek, ami kevés barkás ember műhelyében leledzik. 

Van, hogy műanyag bábúkkal próbálnak meg játszani, amit sajnos idő előtt eldönt a szél, nem stabilak és nem is szépek hamar kifakul a műanyag, mivel ezek beltérre készültek. Súlyozásra homokkal feltöltik, így viszont nehéz lesz és kireped a műanyag. Jó eséllyel ezen okok miatt nem terjed el a műanyag bábú és a fabábuk házi készítése. 

Professzionális gyártásból származó lengőteke bábúk és a golyó is természetesen kemény fából készűl, szinte mindig bükk fából. Így ez tartós, sokáig megmaradt. Sokat teszünk a lengőteke életéért ha őszre-télre fedett helyiségbe visszük, ahol járja a levegő.  

Bár a lengőteke nemzetközi szinten nem annyira elterjedt, mint például a bowling, Magyarországon fontos szerepet játszik a hagyományos szabadidős tevékenységek között.

Ez a játék nem csak szórakozás, hanem a közösségi élet egyik szimbolikus eleme is lehet, amely generációkat köthet össze a játék alkalmával. 

Reméljük tetszett a cikkünk. Ha pedig kedvet kaptál egy kis tekézéshez, akkor vásárolj lengőtekét weblapunkon!